In memoriam Géczi László

3 január, 2022
Géczi László fényképe

Géczi László 1937. március 16.-án született a Borsod megyei kis településen, Kupán, egy szegény földműves család nyolcadik gyermekeként. Az általános iskolát Lakon, a középiskolát pedig a Sátoraljaújhelyi Mezőgazdasági Technikumban végezte. Mint utolsó gyermek, a család kedvence volt. Bár szegénységben éltek, apja bíztatására jelentkezett továbbtanulásra. 1957 szeptemberében nyert felvételt a Budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára, ahol 1962 januárjában kertészmérnöki oklevelet szerzett.

Már a főiskolán bekapcsolódott a Tudományos Diákköri munkába. Egyetem után a fél éves gyakornoki időt a Fertődi Kutató Intézetben töltötte.

1962. év februárjában került a debreceni Mezőgazdasági Akadémia Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepére gyakornoknak, majd az Akadémia (később főiskola-egyetem) Kertészeti Tanszékén dolgozott, kutatói és oktatói beosztásban 1999-ig, nyugdíjaztatásáig.

1968-ban egyetemi doktori, 1973-ban Növényvédelmi Szakmérnöki diplomát, 1986-ban pedig kandidátusi fokozatot szerzett. Az egyetemen Zöldségtermesztés tant és rövid ideig Szőlőtermesztést oktatott. Kutatói munkája során a zöldségnövények víz- és tápanyagellátásával foglalkozott, majd 1989-től fajtafenntartással és nemesítéssel. Nemesítési munkájának főbb eredményeit torma, három fejeskáposzta, két paprika és három köszméte fajta állami elismerése. A köszméte nemesítésénél a lisztharmat rezisztens fajták előállítása volt a cél. Ilyen rezisztens fajta a Bíbor, mely 1986-ban Magyarországon elsőként kapott állami elismerést.

Eredményeit folyamatosan publikálta, számtalan szakcikk, mezőgazdasági szakkönyvek:

A torma termesztése, A köszméte, ribiszke és josta termesztése, Piacos zöldségtermesztés, Padlizsán fémjelezi jelentős gazdasági eredményeket hozó munkáját.

Több elismerésben is részesült:

1978 Porpáczy Aladár: A magyar kertkultúráért emlékplakett,

1985 Magyar Agrártudományi Egyesület Kiváló munkáért Aranykoszorús jelvény,

2008 A Nyíregyházi Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Főiskolai Kar Tiszteletbeli Polgára Érdemérem,

2012 Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Kar Aranyokleveles kertészmérnök,

2017 Nyíregyházi Egyetem Tiszteletbeli Polgára,

1968-tól 1993-ig, 25 éven át volt a Mathiász János Kertbarátkör titkára, szakmai vezetője, tanácsadója.

1999-ben felkérték a Nyíregyházi Főiskola Mezőgazdasági Kar Kertészeti Tanszékének vezetésére, oktatói és kutatói munka ellátására, egyúttal a Bemutatókert kialakítására. Ezt a feladatot 2003-ig látta el.

2004-ben kezdett el dolgozni a Bagamérban lévő Hungarotorma Kft.-ben, ahol az ott töltött 10 év alatt létrehozott közel 100 vonalból álló torma géngyűjteményt, amely napjainkban is a nemesítés alapját képezi, melynek fontos szempontja a torma betegség-ellenálló képességének növelése, illetve a magasabb beltartalmi érték elérése volt.

A Hajdú- és Szabolcs megyében fellelhető fejeskáposzta tájfajták begyűjtése közben került látóterébe egy Hajdúhadházon található különlegesen vékony levelű, laposfejű, magas beltartalmi értékű káposztafajta. Így újabb feladatként évekig tartó szelekciós munkája eredménye képpen elérte, hogy az új káposzta tájfajta Hadházi lapos néven állami elismerést kapott. Kidolgozta a Hadházi lapos fajta magtermesztési technológiáját, minek következtében ma már több kg vetőmag áll rendelkezésre. Megírta „A fejes káposzta termesztése” c. könyvet, ami sajnos, már csak posztumusz kiadásban jelenhet meg. 2016-ban Fényes telepen 20 köszmétefajta oltványait és 7 homoktövis fajta dugványait telepítette le, ami a termelők részére oktatási célt is fog szolgálni.

Hajdúhadházon a Fényestelepi kísérleti parcellán végzett nemesítői munkája újabb, lisztharmat-ellenálló köszmétefajtát is eredményezett, ami Hadházi rezisztens néven kapott állami elismerést. Ezekért az eredményekért Hajdúhadház város Önkormányzata, Csáfordi Dénes polgármester úr vezetésével 2016-ban a Város napján, Hajdúhadház Város Díszpolgára kitüntető elismerésben részesítette. Ez nagy büszkeséggel töltötte el.

 

Dr. Géczi László szakmájában fáradhatatlan, magas szintű kötelességtudattal és nagyfokú szakmai felelősségérzettel munkálkodó ember volt. Élete a kutatás, nemesítés, a tudásanyag továbbadása volt. Elhunyta pótolhatatlan vesztesége a magyar növénytermesztési szakmának.